MENEKVÉS
Egy percre csak!
S máris reszketőn vonaglik utánad két karom.
Téged akar,
S makacsul csimpaszkodik az egyetlen reménybe.
Álmodom még.
Sűrű pókhálót világít kezemen a kanóc,
Múlt betakar,
Ott alszom emlékeim küszöbén szép regényemben.
Szorosan szorítom pilláim riadt arcomhoz -
Nem akarok felébredni.
(1994. augusztus 29.)
(Deák Mónika)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése