MENEKVÉS

Egy percre csak!

S máris reszketőn vonaglik utánad két karom.

Téged akar,

S makacsul csimpaszkodik az egyetlen reménybe.

Álmodom még.

Sűrű pókhálót világít kezemen a kanóc,

Múlt betakar,

Ott alszom emlékeim küszöbén szép regényemben.

Szorosan szorítom pilláim riadt arcomhoz -

Nem akarok felébredni.

(1994. augusztus 29.)

(Deák Mónika)