NYÁRVÉG
Már menni kéne, mi mégis maradunk.
Arany szekérbe fogtuk a nyarat.
Nem ereszt el az élménydús világ,
megragadjuk, hátha velünk marad.
Mosolyba fújtuk a ritkuló fákat,
zöldet vonva a komor ősz köré,
s az időt egy üveggömbbe zárva
elbújtattuk egy kopott kép mögé.
Hiába minden, nekilendül mégis,
sárga ruhába öltözik a táj.
Az időgömb széthull, átfesti a képet -
megállíthatatlan halad csak tovább.
(2012. szeptember 10.)
Deák Mónika © Szerzői és minden jog fenntartva
