2012. 02. 07.

ÉLETÜNK

Poharamból, s poharadból isszuk a mámort.
Vágyaimmal, s vágyaiddal ropjuk vad táncaink.
Kincseimmel, s kincseiddel építjük a jövőt.
Kezeimmel, s kezeiddel simítjuk ráncaink.

Perceimmel, s perceiddel múlatjuk az időt.
Szemeimmel, s szemeiddel emlékeket őrzünk.
Alkonyomból, s alkonyodból - mindig csak egy új nap.
Küszöbömön, s küszöbödön kopogtat az őszünk.
(Deák Mónika)

      

Nincsenek megjegyzések: