PÁRNA-PERCEK

És ha csak egy percre a csöndé leszek, 

belefújom minden királyságom. 

Csónakok bontanak vitorlát bennem,

s messzire úsznak a láthatáron.

Csillogva hullajtom terhem a vízre,

s már hallom, hogy simul a jutalom. 

Körbefonnak a mesebeli szelek, - 

párnaágyamon ring a nyugalom.

(2014. 09. 23.)

Deák Mónika © 

Szerzői és minden jog fenntartva

Fotó: internet

REGGEL

Csak egy csöpp csönd volna jó még.

Belehunyni szép álom-vánkosomba,

s párnám, mint kaland-hozta vándor

csókot lehelne fáradt homlokomra.
(2013. szeptember 19.)

Deák Mónika © Szerzői és minden jog fenntartva

MILYEN ÍZŰ?

Milyen ízű az ég, ha csillagok a díszek?
Milyen ízű a fény, ha napsugár a gyertyaláng?
Milyen ízű a nyár, ha gondtalan a szerelem?
Milyen ízű a vágy, ha csak álomból áll a világ?
(2012. május 7.)
Deák Mónika © Szerzői és minden jog fenntartva

      

VELED

Bele akarok bújni öleléseidbe!
Beszippantani finom illatod!
Simogatni lágyan, nyugtatóan...
Én szeretnék lenni a holnapod!
(Deák Mónika)

PERCEK NÉLKÜL

Temess szívedbe,
s vörös pecséttel zárd le ajkamat!
Szeress! Így megújul a világ,
s a perc földönfutóvá válik 

a kezeink alatt.
(Deák Mónika)

SZÉDÜLET

Szemed meleg sugarába néztem,

és elvakított a csillogó fény.

Én szédülten, merengve álltam,

úgy öleltél, mint sohase még.
(Deák Mónika)

N E V E D

Sosem volt virág a neved,
ki sem bújt, meg sem született.
Csak elébem szórta arany szirmait,
csak elém sejtette féltő titkait.
(Deák Mónika)

MENEDÉK

Már nem emlékszem,
milyen a virág, a méz, az illat,
- nem tudom.
Összecsukódom,
s bennem szorult félelmem
a világra hagyom. 

(Deák Mónika)

KÖD

Őszi levél hullott lábam elé
rajta kezed erezete
Hervadt rózsa út porában
elhaló szívverésed
Messze szálló fecske madár
elköltözött szerelmed

Te magad sehol sem vagy
eltűntél a ködben
(Deák Mónika)