2013. 04. 10.


KICSIT

Fotó: internet
Találkoztunk.
Tegnap találkoztunk.
Ma hiányzol.
Egyszerűen. Csak.
Belém bújtál kicsit,
s ott maradtál.
Ma szívemen viselem sorsod.
Enyém vagy. Kicsit.
Ösztöneimmel viaskodsz,
kardod keserű.
Valahogy mégis –
ma hiányzol.
(1997.)
Deák Mónika © Szerzői és minden jog fenntartva

Fotó: internet












KÖNNYEK

Könnyekkel játszik az éjszaka.
Téged akar.
Lágy suhogással,
illatokkal,
ízekkel - 
csak Téged.
Csupa-csupa akarat,
csupa-csupa óhaj.
Könnyek, álmok ... üres az ágy.
Mellém szegődik a hold, - körbemosolyog.
Itt vagy, ha nem is vagy itt.
Csöndes a szoba.
Kicsit fázom is.
Holnap. Holnap találkozunk,
és akkor majd megint csak
félénken bámulok arcodba.
Félénken kutatom tovább a titkot,
amit nem tudok, vagy nem merek megfejteni.
Látod? Gyáva vagyok.

Meggyújtok egy gyertyát.
Talán az felmelegít.
Láng - remény ...
Könnyek.
Az éjszaka könnyezik.
Lágy suhogások,
illatok,
ízek nélkül
egyedül hagyott,
s újra megtagadott.

Deák Mónika
© Szerzői és minden jog fenntartva

2013. 04. 08.

DEÁK MÓNIKA: KÜZDELEM

Ha meglátod, ha megtudod,
ha megléped, és elbukod,
ha elestél, de talpra állsz,
csak mész előre, meg nem állsz,
ha erénnyel és lelkesen,
ha haraggal és mérgesen,
ha bárhogyan és bármivel,
és nem jutsz tovább semmivel,
ha nincs tovább, de újra még,
ha erő felett véget ér,
és hajt, és gyűr, és egyre ég,
és felkelsz, jársz, és újra lépsz,
ha megtalál, és elveszít,
ha összeköt, ha szétfeszít,
majd meglátod és megtudod,
és sorsod végül megszokod.
(2013. április 8.)
Deák Mónika © Szerzői és minden jog fenntartva