szubjektív vélemény, kommunikáció, nézőpont
Ez a bejegyzésem kicsit rendhagyó lesz, és nem tervezek további hasonló kaliberűt, de ez most kikívánkozott.
Tartalommarketinggel foglalkozó szövegíróként a
kommunikációs eszközök figyelése, elemzése hozzátartozik a munkámhoz, jelen
esetben azonban egy érzékeny területet boncolgatok saját nézőpont szerint. Lehet
velem egyetérteni, vagy rám vágni az ajtót, ahogy tetszik. Talán épp házhoz
megyek egy pofonért, jobb esetben pedig beindulhat egy erőszakmentes
véleménycsere.
Kommunikáció az egészségügyben
Már meg sem lepődtem, amikor a hírt olvastam:
"oltásbizonytalansággal kapcsolatos kommunikációs képzés
egészségügyi
dolgozók számára”.
Ha túllépek azon, hogy Kazinczy szemöldöke is a tarkójáig csúszna az „oltásbizonytalanság” kapcsán, azért mégis csak sokatmondó utalás a társadalom „fekete pontjaira”.
Saját vélemény következik:
Ahogy a pandémia alatti szuggesztív hírfolyamdömpingre
gondolok, amikor a cenzúra nem csak eltörli, elnyomja, de keményen bünteti is
az ellenérveket, nem nehéz észrevenni a szándékot. Vajon egy egál helyzetben
milyen arányú lett volna az „oltási kedv”?
(Na ez a szó is megér egy misét.)
Pedig az éremnek minimum két oldala van. Mindig! És nincs még
vége!
Az jutott eszembe,
hogy egy ilyen képzés mire kínálhat felkészítést az Eü dolgozóknak?
Kereskedelmi továbbképzés? Agymosó kurzus? A kérdések
nyilván költőiek, tudjuk a választ, mint ahogyan azt is, hogy a csökkenő "oltási kedv" miatt szükség van a további ötletelésnek, motivációnak. (Csak halkan kérdezem: nem gyógyítani
kellene inkább? Képzés helyett nem a várólistákat kellene csökkenteni?)
ahol a csontvázak már nem csak a szekrényből potyognak.
Szóhasználat, szóképzés, nyelvújítás
„A
szavaknak ereje van. Ideje lenne ezt szem előtt tartani a szomatikus
orvoslásban is.” /Alexander Holden/
A szuggesztív kommunikáció ez esetben viszont átlépett egy olyan határt, ahol az indulat és félelem komoly szakadékot kreált az emberek között. (Marionett bábuk kardoznak a madzag végén.)
„oltásbizonytalanság”
A szó már önmagában abszurd, hisz az információk világában
sokkal tudatosabban mondanak igent vagy nemet az emberek egy egészségüket
érintő kérdésre, mint korábban. Kivétel ez alól persze, ha zsarolás, kényszerítés
hatására kell választaniuk. Így születtek meg a teret kapott médiákban az „oltáskritikusok”, „oltásszkeptikusok”,
most pedig szüntelenül az „oltásbizonytalanság”-ot
próbálom ízlelgetni. Mint ha egy átmeneti szelídítési fogalom lenne. A kérdés már csak az, hogy a „hibás”, vagy a „befolyásolható”
háttérjelző milyen kanyart hoz az üzenetváltásban? Mi lesz a jobb? Ha ellenségként, vagy tesze-toszaként kezelnek?
No és még pár kérdés: Mennyire lehetünk immunisak ezekre a kifejezésekre? Lehet-e, kell-e, szükséges-e ezen túllépni? Azt hiszem, mindenképp fontos ezer szemmel figyelni a folyamatokat.
A kommunikáció fegyverzete
Kétségtelen, hogy erős, globális, alapos tervezésű sales és kommunikációs stratégia kell
ahhoz, hogy a józan, megkérdőjelezhetetlen pozitív emberi értékrendeket vonja szankciók
alá a btk. Komoly összehangoltság, érzékenyítés egy zseniálisan kidolgozott marketing terv. És nincs vége, mert van, ami határtalan. Háborúk, embargók, majomhimlő, WHO-terv, és figyeld az eget, mert hamarosan a csészealjak is megjelennek (tippeltem)!
Így lesz végül egy kitekert világban a pokolból mennyország, börtönből szabadság; az
emberségből, emberiségből pedig csupán egy halom cipő marad a vízparton.
Deák Mónika © Szerzői és minden jog fenntartva
