GYÖNGYFÜZÉR

Meztelen jött az idő,

s mi felöltöztettük álmainkkal.

De hálátlan volt, elment

Tőled is, Tőlem is.

Meztelen jött a perc,

s mi ráakasztottuk gyöngyeinket.

De tolvaj volt, meglopott

Téged is, Engem is.

Meztelen jött a sóhaj,

s mi nem adtunk rá már semmit.

Nem szökött el, megmaradt

Nálad is, Nálam is.

(Deák Mónika)