Fotó: internet

FÉLEMBER

Csak a csönd maradt két hang között,

a zene itt hagyott, elköltözött.

A film elszakadt poros ég alatt,

nincs több erő, hogy összevarrjalak.

Csak a csönd maradt, jégszívbe zár,

álmot temet fekete gyászruhám.

Eltört világ, requiem-ördögök,

zsibbadva húz, visznek a vérkörök.

Csak a csönd maradt, toll-táncba von.

Sejttámadás - de fura fájdalom.

Fél szív dobog, kopog a rímeken;

új vonat vár, vezet a síneken.

Csak a csönd maradt, könnyebb vagyok,

lélekdarab - most kicsit elhalok.

Tépett lapok, rajtuk az életem -

könny-napokból, szakadva érkezem.

(2014. február 18.)

Deák Mónika © Szerzői és minden jog fenntartva