2012. 04. 24.

CSALÓDÁS

Elaludtak a fények,
csak kihunyt szemeket látok.
Már nem mosolygok.
- magamra sem -
Valaki pálcát tört,
s a gijotin lehullt.
Sírom lett az életem.
Szabad madár törött szárnnyal,
áradó víz lapos gáttal
mondjátok meg
MENNYIT ÉR?

Nézetek rám! Ki vagyok?
Zene nélkül mi vagyok?
Hangjegyek a sárba löktek,
olcsó hitek meggyötörtek,
hamis szavak megkavartak,
ál-barátok elzavartak.

Odaadtam lelkemet,
s megették az emberek.
(Deák Mónika)
       

Nincsenek megjegyzések: