Deák Mónika: CSÁBÍTÁS
Megsimogat. Illata bódultan vonzza be minden zsigeremet, ahogy rám mosolyog a hóvirágok mögül. Szinte beleremegek, amikor tovább emelve a pillanatot belecsókolja hajamba a lélegzetét. Érzem minden rezdüléséből, hogy engem akar. Őt nem érdekli, hogy áll a hajam, mennyi ránc van a szemem sarkában, nem érdeklik a karácsonyi bejgli formabontó hatásai.
Egy vágya van.
Elfeledtetni velem a mindennapok küzdelmeit, gondjait, kisímítani a görbéket, egyenesbe hozni a világomat, és reményt adni a reménytelennek. Minden érintése olyan csodával hat rám, mint valami soha el nem múló eufória.
- Tied vagyok! - mondom magamban, majd megsimítva zöld kabátját, gyógyító napfény-kezét belesimulok az ölelésébe.
- Köszönöm! - suttogom, és mosolyogva adom át magam a csábításnak, amikor lelkem alvó boldogságcseppjeit előcsalogatta, és kibontotta belőlem a januári Tavasz.
2023. 01. 22.
Deák Mónika © Szerzői és minden jog fenntartva
Fotó: Pixabay
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése